Aktualitások

Márkushegyi Bányaüzem

Márkushegyi Bányaüzem az oroszlányi szénmedencében helyezkedett el 45,2 négyzetkilométeres bányatelken.

A medence széntermelése 1965-ben érte el a maximumát, 3,55 millió tonna szén felszínre juttatásával, összességében 2014. december 21-ig –a márkushegyi termelés leállításáig- több mint 139 millió tonna széntermelésre került sor.

Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976 tavaszán indult, majd az üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. A 2010-es évek elejére hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája lett, működési ideje alatt 44,1 millió tonna szenet termelt.

A bányatelek („Pusztavám VI.-szén” védnevű bányatelek) a Vértes hegység nyugati előterében Pusztavám és Bokod falvak között helyezkedik el. A bányaüzem a mintegy 200-550 m mélységben előforduló, eocénkorú barnaszén kitermelését végezte. A művelt területeken a szén előfordulás általában kéttelepes, de a 2000. év után termelő Kőhalmi bányamezőben már egytelepes kifejlődésű volt, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg.

Az alkalmazott technológia (széleshomlokú, hazafelé haladó, komplex gépesítésű, omlasztásos frontfejtés) alapján a munkafolyamatok teljes körűen gépesítettek voltak a fejtésekben, illetve a vágathajtási munkahelyeken. A termékszállítás gumihevederes szalagpályákon, a segédanyag-szállítás függősínes vonatszerelvényekkel valósult meg. A külszíni kapcsolatot három függőleges- és egy lejtős akna biztosította.

A bányában termelt nyersszén megfelelő méretre történő aprítása és az erőműnek szükséges homogenizálás, fűtőérték-beállítás a földalatti osztályozóban történt. A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére – Európában egyedülálló módon –, a föld alatt üzemelt, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék került a külszínre, majd mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe.

A Magyar Kormány vállalt kötelezettséget a Márkushegyi Bányaüzem termelésének leállítására és a teljes bányaüzem rekultivációjára, ezért kérte az EU Bizottság jóváhagyását a szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) folyósításához.

A rekultivációra és bányabezárásra a Veszprém Megyei Kormányhivatal bányahatósága által VBK/215-11/2015. sz. határozatában előírtak – mely tartalmazza a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 64671/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását is.

2018. december 20-án a Bányafelügyelet és az elsőfokú környezetvédelmi, illetve vízügyi hatóság közösen helyszíni szemlét tartott a Márkushegyi Bányaüzem telephelyein. A helyszíni szemlén jelenlévők az elvégzett bányabezárási és tájrendezési munkákat elfogadták, kifogást nem emeltek. A Társaság betartotta a Bányabezárási Műszaki Üzemi Tervben, és a bányabezárásra vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltakat, a kötelezettségeit határidőre teljesítette. Ezt a Veszprémi Kormányhivatal VE-V/001/2840-11/2018. sz. határozatával elfogadta. A határozatban foglaltak alapján a bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezést végrehajtotta, a bányászati tevékenységet befejezte. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság –első fokú vízügyi hatóságként- 35700/202/2019. ált. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rekultivációt előírások nélkül elfogadta.

A Márkushegyi Bányaüzem és a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja kötelezően előírt feladat.

A munkák gondos végrehajtását példázza a bezárt XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó.

A Vértesi Erőmű Zrt. törekvése, hogy ne hagyjon maga után tájsebeket.