Összetartó hajdani bányászok
2009.április 08., szerda 07:28, Frissítve:2009.április 08., szerda 07:28
Az idén harmincéves a Márkushegyi Bányaüzem. A termelést éppen huszonöt éve, április 1-jén kezdték meg. A jubileumot szombaton megemlékezéssel ünnepelték a művelődési központban.

Az idén harmincéves a Márkushegyi Bányaüzem. A termelést éppen huszonöt éve, április 1-jén kezdték meg. A jubileumot szombaton megemlékezéssel ünnepelték a művelődési központban.

Több tucat bányász érkezett szombaton a művelődési központba ünnepelni. Az ősz hajú és fiatalabb szakemberek Jó szerencsét! köszönéssel üdvözlik egymást. A ma már egyetlen mélyművelésű bánya, a Márkushegyi Bányaüzem harmincéves jubileumáról emlékeztek meg.

- Háromszázötven meghívót küldtünk ki. Ezek egyharmad részét a régi bányász kollégák kapták. Oroszlányból, a megyéből és az ország különböző pontjairól hívtuk a megemlékezőket – tudtuk meg dr. Havelda Tamás bányászati igazgatótól, aki szerint a jubileum mára egyre inkább felértékelődött, hiszen mélyművelésű bányaként egyedül maradtak az országban. Több már megszűnt bányában dolgozó is Márkushegyen talált munkát. Ma naponta 1600 magyar és kétszáz erdélyi bányász száll le a mélybe. A bejáratnál osztogatott kitűző az összetartozást jelképezi. Ebből ezer darabot készítettek.

Mint azt a bánya vezetője elmondta, a márkushegyi bányának van jövője, hiszen a kutatások szerint a már meglévő területek mellett újabbak vonhatók termelésbe, és a füstgáz-kéntelenítő üzembe állításával a Vértesi Erőmű is megfelel az előírásoknak.

A megemlékezés alkalmából Kardics István, a bánya egykori tervezési és műszaki főmérnöke a bányában használatos eszközökből készült plasztikáiból, és Kárai Sándor Scharf-mozdonyvezető fotóiból nyílt kiállítás. Kárai Sándor erre az alkalomra készült dokumentumfilmjét is bemutatta.

- 1979-ben választottam hivatásomnak a bányászatot. Akkor egy toborzásra jelentkeztem, az Alföldről, Püspökladányból költöztem Oroszlányba – mesélte Sándor, aki megszállott fotós, hat év alatt félmillió föld alatti képet készített. Fontosnak tartja, hogy az utókornak megőrizze az utolsó bánya emlékeit.

A bányában a szaktudás mellett egymás segítése a legfontosabb

Szlobodnik Endre: - Ma már nyugdíjas vagyok, de elővájárként részt vettem a bányaépítésben is. 1967. óta vagyok bányász. Nagyon jónak tartom a visszaemlékezést, hasonló találkozókra szükség van. A nosztalgia miatt, és azért is, mert sok korábbi bányásztársammal találkozhatom.

Vida István: - Korábban frontmester voltam, 1981. óta, ma már nyugdíjasként dolgozom a föld alatt. Nehéz fizikai munka, de aki tíz évig kibírja, marad. Én annak idején a lakáshoz jutás miatt vágtam bele, de váltani már nem tudnék. A szaktudás mellett az összetartás a legfontosabb.