Villamos áram lesz az energianádból
2009.április 08., szerda 08:22, Frissítve:2009.április 08., szerda 08:22
A tatai Parképítő Rt. készen áll arra, hogy az energianád termesztésének egyik hazai fellegvára legyen. Évente akár 5 millió palánta kibocsátására is képesek lennének, amennyiben a termeltetővel és a felhasználóval is megköttetnek a szerződések. Reménysugarat jelent a Nád MPS-H Kft. és a biomassza tüzelésre készülő Vértesi Erőmű ZRt. most bontakozó kapcsolata.

A tatai Parképítő Rt. készen áll arra, hogy az energianád termesztésének egyik hazai fellegvára legyen. Évente akár 5 millió palánta kibocsátására is képesek lennének, amennyiben a termeltetővel és a felhasználóval is megköttetnek a szerződések. Reménysugarat jelent a Nád MPS-H Kft. és a biomassza tüzelésre készülő Vértesi Erőmű ZRt. most bontakozó kapcsolata.

Tata határában a Parképítő Rt. területén kísérleti jelleggel fél hektáron termesztik az itt nemesített, igénytelen energianádat. Dr. Marosvölgyi Béla, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem professzora évtizeden át tartó kísérletezésének eredménye az új hungarikumként emlegetett Miscanthus sinensis „Tatai” nevű növény. A sajtónak nyilatkozva a professzor elmondta, hogy Nyugaton már évek óta kísérleteznek a kínai dísznövénynáddal, de ilyen szárazságtűrő és fagyálló fajtát még sehol sem sikerült előállítani, mint Tatán.

Pintér Zoltán, a tatai Parképítő Rt. ügyvezető igazgatója szerint a növény termesztése nagy lehetőség, kiút a magyar gazdák előtt, hiszen az Európai Unió 1 millió hektárra nem fog támogatást adni. Hozzátette: fokozódik az érdeklődés az energianád iránt, különösen az orosz gázimport közelmúltbéli bizonytalanságai miatt. A vállalat készen áll arra, hogy a növény termesztésének egyik jelentős hazai állomása legyen. De ehhez – mint mondta – hosszú távon biztonságot nyújtó szerződésekre van szükség a gesztorcégekkel. Reményteljesnek nevezte a Nád MPS-H Kft. és a Vértesi Erőmű ZRt. bontakozó kapcsolatát, éppen a napokban fogják kipróbálni, hogy az energianádat aprítva vagy kévébe szedve érdemes-e szállítani illetve elégetni.

Idehaza egyelőre akadozva halad az energianád elterjesztése. Annak ellenére, hogy ültetését támogatja az EU felzárkóztatási forrásait felhasználó Nemzeti Fejlesztési Terv agrár és vidékfejlesztési programja is. A hatóságok a piac mozdulására várnak, de a piac még kivár. Kezdeményezések azonban vannak. Ilyennek tekinthető a Vértesi Erőmű biomassza-tüzelőanyag beszállítására kiírt pályázata, amelyre az Enagro Kft. és a Nád MPS-H Kft. adott be ajánlatot. Az érvényes ajánlatot adó utóbbi céggel a szerződéses tárgyalások elkezdődtek.

A Vértesi Erőműt két éve foglalkoztatja a téma, miként lehetne megoldani 4 meglévő kazánjában a széntüzelés mellett a biomassza-tüzelést – mondta lapunk megkeresésére Ács Imre projekt igazgatóhelyettes. A tavaly júniusi igazgatósági döntés után megkezdődhetett az 1-es és a 2-es kazánok átalakítása. Az előbbinél a munkálatok már befejeződtek. Itt most csak szenet égetnek, majd ősszel kezdődik a biomassza-tüzelés próbája. A tervek szerint a tüzelőanyag legfeljebb 30 százalékát adnák a faaprítékok és az energianád. A sikeres próbák után folytatják a többi három kazán átalakítását vegyes tüzelésűvé. A tűzifaellátásról a Vértesi Erdészeti és Faipari ZRt. gondoskodik, évente 80-100 ezer tonnát szállít a Vért-nek. Az energianád- felhasználással, termesztési jellegzetességénél fogva, csak 2010-től számolnak az erőmű szakemberei. Elképzelhető, hogy a második kazánban faapríték helyett már csak energianádat fognak elégetni. Az erőmű éves igénye a növényből kazánonként 80 ezer tonna lesz, ehhez a mennyiséghez 4-5 ezer hektár ültetvény kell.

Hosszú távon – ha a szabályozók sem változnak túl hektikusan – megéri villamos energiát előállítani megújuló energiahordozókkal – véli Ács Imre. Egyrészt jóval kevesebb káros anyag kerül a légtérbe elégetésükkor, másrészt a biomasszából előállított villamos energia központilag preferált, és jobb árat lehet érte kapni. Az sem mellékes, hogy fűtőértéke magasabb a szénnél, kilogrammonként 15, a széné csak 12 MJ. E pozitívumok ellenére a VÉRt. vezetői egyelőre nem gondolkodnak a biomassza-tüzelés 100 százalékos bevezetésén, hiszen a vállalathoz tartozó márkushegyi bányában van még elegendő szénvagyon, az erőműben 1986-89-ben jelentős rekonstrukciót hajtottak végre és éppen hogy befejeződött a retrofit program.

A Vértesi Erőmű és a termeltetési rendszergazda, a Nád MPS-H Kft. körvonalazódó együttműködése új perspektívát nyithat a térség fejlődésében, és biztos megélhetési lehetőséget ígér az itt élő gazdáknak.