Márkushegyi Bányaüzem az oroszlányi szénmedencében helyezkedett el 45,2 négyzetkilométeres bányatelken.
A medence széntermelése 1965-ben érte el a maximumát, 3,55 millió tonna szén felszínre juttatásával,
összességében 2014. december 21-ig –a márkushegyi termelés leállításáig- több mint 139 millió tonna széntermelésre került sor.
Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976 tavaszán indult, majd az
üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. A 2010-es évek elejére hazánk egyetlen működő mélyművelésű
szénbányája lett, működési ideje alatt 44,1 millió tonna szenet termelt.
A bányatelek („Pusztavám VI.-szén” védnevű bányatelek) a Vértes hegység nyugati előterében Pusztavám és
Bokod falvak között helyezkedik el. A bányaüzem a mintegy 200-550 m mélységben előforduló, eocénkorú barnaszén
kitermelését végezte. A művelt területeken a szén előfordulás általában kéttelepes, de a 2000. év után termelő Kőhalmi
bányamezőben már egytelepes kifejlődésű volt, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg.
Az alkalmazott technológia (széleshomlokú, hazafelé haladó, komplex gépesítésű, omlasztásos frontfejtés) alapján a
munkafolyamatok teljes körűen gépesítettek voltak a fejtésekben, illetve a vágathajtási munkahelyeken. A termékszállítás
gumihevederes szalagpályákon, a segédanyag-szállítás függősínes vonatszerelvényekkel valósult meg. A külszíni kapcsolatot három
függőleges- és egy lejtős akna biztosította.
A bányában termelt nyersszén megfelelő méretre történő aprítása és az erőműnek szükséges homogenizálás, fűtőérték-beállítás
a földalatti osztályozóban történt. A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére – Európában
egyedülálló módon –, a föld alatt üzemelt, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék került a külszínre, majd
mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe.
A Magyar Kormány vállalt kötelezettséget a Márkushegyi Bányaüzem termelésének leállítására és a teljes bányaüzem
rekultivációjára, ezért kérte az EU Bizottság jóváhagyását a szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) folyósításához.
A rekultivációra és bányabezárásra a Veszprém Megyei Kormányhivatal bányahatósága által VBK/215-11/2015. sz.
határozatában előírtak – mely tartalmazza a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség
64671/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását is.
2018. december 20-án a Bányafelügyelet és az elsőfokú környezetvédelmi, illetve vízügyi hatóság közösen helyszíni szemlét
tartott a Márkushegyi Bányaüzem telephelyein. A helyszíni szemlén jelenlévők az elvégzett bányabezárási és tájrendezési
munkákat elfogadták, kifogást nem emeltek. A Társaság betartotta a Bányabezárási Műszaki Üzemi Tervben, és a bányabezárásra
vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltakat, a kötelezettségeit határidőre teljesítette. Ezt a Veszprémi Kormányhivatal
VE-V/001/2840-11/2018. sz. határozatával elfogadta. A határozatban foglaltak alapján a bányavállalkozó a bánya bezárását és a
tájrendezést végrehajtotta, a bányászati tevékenységet befejezte. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság –első fokú
vízügyi hatóságként- 35700/202/2019. ált. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rekultivációt előírások nélkül elfogadta.
A Márkushegyi Bányaüzem és a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja
kötelezően előírt feladat.
A munkák gondos végrehajtását példázza a bezárt XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai
külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó.
A Vértesi Erőmű Zrt. törekvése, hogy ne hagyjon maga után tájsebeket.