Az oroszlányi szénmedencében, 45,2 négyzetkilométeres bányatelken elhelyezkedő Márkushegyi Bányaüzemet a Vértesi Erőmű Zrt. 2014. év végéig üzemeltette. Ez a bánya biztosította az Oroszlányi erőmű legfontosabb tüzelőanyagát.
A medence széntermelése 1965-ben érte el a maximumát, 3,55 millió tonna szén felszínre juttatásával, összességében 2014. december 21-ig – a márkushegyi termelés leállításáig – több mint 139 millió tonna széntermelésre került sor. Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976 tavaszán indult, majd az üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. A 2010-es évek elejére hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája lett, működési ideje alatt 44,1 millió tonna szenet termelt.
A bányatelek („Pusztavám VI.-szén” védnevű bányatelek) a Vértes hegység nyugati előterében Pusztavám és Bokod falvak között helyezkedik el. A bányaüzem a mintegy 200-550 m mélységben előforduló, eocénkorú barnaszén kitermelését végezte. A művelt területeken a szén előfordulás általában kéttelepes, de a 2000. év után termelő Kőhalmi bányamezőben már egytelepes kifejlődésű volt, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg.
Az alkalmazott technológia (széleshomlokú, hazafelé haladó, komplex gépesítésű, omlasztásos frontfejtés) alapján a munkafolyamatok teljes körűen gépesítettek voltak a fejtésekben, illetve a vágathajtási munkahelyeken. A termékszállítás gumihevederes szalagpályákon, a segédanyag-szállítás függősínes vonatszerelvényekkel valósult meg. A külszíni kapcsolatot három függőleges- és egy lejtős akna biztosította.
A bányában termelt nyersszén megfelelő méretre történő aprítása és az erőműnek szükséges homogenizálás, fűtőérték-beállítás a 2000-es években már földalatti osztályozóban történt. A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére – Európában egyedülálló módon – a föld alatt üzemelt, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék került a külszínre, majd mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe.
A Magyar Kormány vállalt kötelezettséget a Márkushegyi Bányaüzem termelésének leállítására és a teljes bányaüzem rekultivációjára, ezért kérte az EU Bizottság jóváhagyását a szénipari szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér) folyósításához.
A társaság a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség és a Veszprémi Bányakapitányság határozataiban előírt feltételek betartása mellett végezte el a bányabezárási és rekultivációs tevékenységét, betartotta a Bányabezárási Műszaki Üzemi Tervben, és a bányabezárásra vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltakat. A kötelezettségeket az előírt határidőre teljesítette. 2018. december 20-án a Bányafelügyelet, a környezetvédelmi és avízügyi hatóság közösen helyszíni szemlét tartott a Márkushegyi Bányaüzem telephelyein. A helyszíni szemlén jelenlévők az elvégzett bányabezárási és tájrendezési munkákat elfogadták, kifogást nem emeltek. A kiadott hatósági határozatokban foglaltak alapján a bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezést (rekultivációt) végrehajtotta, a bányászati tevékenységet befejezte.
A Márkushegyi Bányaüzem és a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja kötelezően előírt feladat. A munkák gondos végrehajtását példázza a bezárt XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó.
A Vértesi Erőmű Zrt. törekvése, hogy ne hagyjon maga után tájsebeket.