A Vértesi Erőmű Zrt. üzemeltetésében az Oroszlányi Erőmű 2015. december 31-én termelt utoljára villamos energiát. A társaság sokáig kereste az újraindítás lehetőségét a berendezések konzervált állapotának, illetve a villamosenergia-termelői és távhőtermelői működési engedély fenntartásával 2022 szeptemberéig, amikor a telephely, az erőművi berendezések és a hűtőtó új tulajdonosokhoz kerültek.
Az erőmű szénbázison történő üzemeltetése több évtizedes múlttal rendelkezik.
Az ország villamosenergia-igényének növekedése következtében az Oroszlányon és környékén fellelhető energetikai szénre alapozva, 1958. elején jelent meg alap tervfeladatként egy 3x50 MW teljesítőképességű erőmű építése. A tervek már elkészültek, amikor 4x50 MW-ra növelték az erőmű teljesítményét. 1958 végén folyamatosan beindult az építkezés. 1960 őszére készült el a hűtőtó völgyzáró gátja, megkezdődött a tó feltöltése, az erőmű hűtő- és egyéb ipari-víz igényének kielégítésére az Által-ér vízfolyás duzzasztásával hűtőtó létesítésére került sor, amely az erőmű kondenzátoraiban felmelegedett hűtővizet felületi párologtatás, és a tó befolyásával történő keveredés útján képes hűteni. 1961 októberében a víz szintje elérte a 169 m Adria feletti magasságot. Ebben az évben üzembe helyezték az 1. sz. blokkot, majd félévenként a többit is.
A 4x50 MW-os erőmű a kor fontos alaperőműveként magas kihasználással működött. A tervek és a létesítés a korabeli műszaki színvonalon valósultak meg, több kiemelkedő műszaki megoldást is alkalmaztak. 1978 telén Oroszlány város először részesült az erőműből biztosított hőenergiából, beindult a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Az erőmű látta el kogenerációs távhővel az Oroszlány és Bokod lakótelep fogyasztóit igen kedvező hő áron, amellyel az ország három legolcsóbb távhőár közé tartoztak az oroszlányi díjak. Az 1970-es évek elején megkezdődött annak vizsgálata, hogy a 200 MW-os bővítés milyen áron végezhető Oroszlányban. Az 1980-as években bebizonyosodott: ha nincs bővítés, akkor rekonstruálni kell az Oroszlányi Erőművet. 1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.
A 2002. március 12-i kormányülésen pozitív döntés született a Vértesi Erőmű Zrt. hosszú távú továbbműködését érintő ún. retrofit programról. A magyar és az uniós előírások értelmében ugyanis 2005. január 1-től megengedhetetlen a káros anyagok korlátot meghaladó levegőbe bocsátása. Ezért vált szükségessé az Oroszlányi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének megépítése, blokkjainak megújítása. A 2002-2004 között megvalósult a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgáz-kéntelenítő létesítése. A beruházás előkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által igyekeztek megfelelni a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak.
Az Erőmű fő technológiai berendezésein 2005-2008 között végrehajtott – környezetvédelmi célokat is szolgáló – beruházás eredményeként az 1-es és 2-es kazán kiegészítő fluidizációs tüzelőberendezést kapott, melyekben – nemzeti célokat is szolgálva – tetemes mennyiségű biomassza is hasznosíthatóvá vát. A 3-as és 4-es kazán szintén alkalmas volt részarányban, mezőgazdaságból származó biomasszák elégetésére is a széntüzelés mellett. Ezekkel a beruházásokkal az Oroszlányi Erőmű vált hazánk első működő biomasszát is tüzelő erőműévé.
2015-re a társaság – több hónapig tartó próbaüzem és tesztelés után – hatósági engedélyt kapott a szén és a biomassza felhasználása mellett termékké minősített alternatív tüzelőanyag (SRF) felhasználására is, amely lehetőséget adott egy új környezetvédelmi szemléletű üzemeltetés megvalósítására. A technológia módosítása hozzájárult a szén-dioxid-kibocsátás és a hulladéklerakásból származó metánkibocsátás csökkentéséhez a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása által úgy, hogy közben a hulladékból származó termék energetikai hasznosítása értéket teremtett.
2016. január 1-től bevezetett még szigorúbb környezetvédelmi normáknak a Vértesi Erőmű Zrt. csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, ezért a tulajdonos az Oroszlányi Erőmű villamosenergia termelésének szüneteltetése mellett döntött. Blokkjai fagymentesítve és konzerválva lettek. Az erőmű újraindításának reményében a berendezések állagmegőrzését, illetve a telephely állapotának fenntartását az új tulajdonosoknak történő átadásukig a társaság folyamatosan biztosította.
2024 őszétől társaságunk gondoskodik az Oroszlányi Erőmű tüzelési hulladékait befogadó zagytér biztonságos üzemeltetéséről és a felhagyott területek környezeti megújításáról, a hatósági előírások szigorú betartása mellett.